A spirituális világ tudományos szellemű kutatása
Holografikus világ
Alaptézis
A most felvázolt rendszer egy olyan kutatómunka eredménye, ami több, mint 20 éves, 0-24-ben végzett mélytransz meditációban zajlott a spirituális világ tudományos szemmel történő feltérképezése módszerével. Megállapításait azért nem lehet másoknak bizonyítani, mert habár rendszere objektív szempontok szerint került kialakításra, maga a kutatandó terület rendkívül szubjektív. Bár a tudomány felfedezte, hogy a világ egy hologram és haladt a saját útján, amit kvantumfizikának nevezünk, nem ez az egyetlen út. A másoknak bizonyítás egyrészről lehetővé teszi az igazság igazolását, másrészről viszont erősen korlátozza a lehetőségek elérhetőségének képességét, ezért én egy másik úton indultam el, aminek lényege a két agyfélteke vizsgálata. Ha a világ hologram, akkor a spiritualitás és a tudomány közös metszéspontja az a terület, ami a holografikus világképet vizsgálja.
A kutatómunka
Egy ilyen meditációt nem lehet vallásos hittel végezni, mert a valóságban a hit vagy a nem tudásból eredő feltételezést, vagy mások által átadott olyan információk elfogadását jelenti, ami nincs bizonyítva. A bizonyítás egy rendkívül szubjektív környezetben azt jelenti, hogy az elemeknek logikai kapcsolatban kell állniuk egymással, ám mivel ez egy belső vizsgálódás, híján lesz a materiális dokumentációnak. Felvetődik a kérdés, hogy mi értelme lehet a belső vizsgálódásnak, hiszen a világ a külvilágot jelenti, ami nem belül van, hanem bizonyíthatóan kívül. Elfeledkezve arról, hogy amikor alszunk, akkor is látunk külvilágot, az pedig benn van és nem kinn. A logikai gondolkodásnak van egy nagy hátránya, hogy csak a rendelkezésre álló információkból tud főzni, de van egy előnye is, hogy ezekből az információkból képes összerakni egy nagyobb képet, amit a tudomány elméletnek nevez egészen addig, amíg valaki azt bebizonyítja. A tudomány szemszögéből tehát én nem tettem mást, mint felállítottam egy komplex elméletet, amit a másik agyfélteke 'másik igazságnak' nevez. Mivel a munka tulajdonképp a belső világ tudományos szellemű kutatására épül, a meditációt értelmezhetővé kell tenni a tudomány számára is, hogy ez mit is jelent pontosan. A hologram tanulmányozása során a tudósok rájöttek arra, hogy annak minden apró eleme a teljes információt tartalmazza, ami lehívható, ha az ember rendelkezik ennek képességével. Mint ahogy a vonalak kusza összevisszaságából egyszer csak megjelenik egy tárgy három dimenziós képe, ahogy azt lézerfénnyel megvilágítjuk, pont így jelennek meg a mélyebb összefüggések, ha azt megvilágosodott fénnyel világítjuk meg, azaz rendelkezünk a szükséges tudatszinttel. Bár a tudatszintet tudatmódosító anyagokkal is mélyíthetjük, ott van még legalább két faktor, amik az értelmi és az érzelmi fejlettséghez köthetők. Ahhoz ugyanis, hogy az összefüggéseket vizsgáljuk és elméleteket, azaz nagyobb képet, vagy mélyebb összefüggéseket állapíthassunk meg, értelmesnek kell lennünk. Ám nem csak értelmesnek, hanem tájékozottnak is, hiszen egy amazónasi indiántörzs tagja is lehet értelmes, ám ilyen lehetőségeit össze se lehet hasonlítani egy olyan emberével, aki az egész bolygót látja térben és időben. Számít még a kor, amiben élünk, hiszen egy ókori egyiptomi főpap tudása különleges volt, mégsem érthetett semmit Einstein relativitás elméletéből, amire ma minden átlagos elme képes. Ha ugyanis a teljes információról beszélünk, az a hologramban lévő összes információt jelenti tértől és időtől függetlenül, ami azt jelenti, hogy akár egy másik galaxis jövőjéből is hozzáférhetünk minden információhoz, ha azt képesek vagyunk megérteni. Ezek az információk pedig nem a racionális, hanem a másik agyfélteke felől érkeznek, ami úgy működik, mint egy spirituális internet, ahol a tudatod a böngésző. A kutatómunka tehát ezen a belső interneten át zajlott, ahol a kezdetekben még nem volt semmi, aztán lépésről lépésre épültek fel a világ megismerésének új falai. Amik bár nincsenek bizonyítva, mégis új igazságnak nevezhetők, mert ebben az új világlátási rendszerben az elemek mindegyike logikai kapcsolatban áll egymással.
Világlátás
Amit a keleti filozófiák és nyugati spirituális irányzatok mondanak, az teljesen egybevág azzal, hogy a világunk hologram. Hogy az anyagi világ illúzió és valójában nincs is ott az anyag. Ezt azonban egészen addig nehezen lehet megérteni, amíg azt nem mondom, hogy egy számítógépes kalandjátékban a karakterek és a tereptárgyak valójában nincsenek ott, amit te így könnyen megértesz, ám nehezen lehetne ezt elmagyarázni egy öntudatra ébredő karakternek. Én nem állítom azt, hogy mindez, ami minket körbevesz nem létezik, mert pont úgy létezik, ahogy a kalandjáték, csak ez sokkal fejlettebb, holografikus szerkezetű. Amikor egyes tudósok a világot szimulációnak nevezik, na pont azt a munkát kezdtem el, amit egy tudósnak kellene, ha a tudós nem ütközne bele a tudomány szabályaiba. Ugyanis ezt a külvilág-hologramot a tudomány szabályai szerint csak úgy lehetne vizsgálni, ha elkészítenénk annak miniatűr mását és azt kívülről kezdenénk tanulmányozni. Ugyanis csak így lehetne dokumentálni, azaz bizonyítani és megpróbálni törvényszerűségeket felfedezni benne. Ám a törvényszerűségek felfedezése eddig is jól ment, a különböző tudományágak ugyanis a hologramot vizsgálják belső nézetben, mindenféle szemszögből. Ha visszakanyarodunk a keleti filozófiákhoz és egy mondatot lehetne csak kiragadni belőle, azt mondanám, hogy "a világnak számtalan értelmezése van". Ennek oka az, hogy maga a hologram, az egyetlen 'osztatlan egy' ebben a közegben elképesztően rugalmas, mégpedig az emberi felfogóképesség határán túl. Ha a világnak gyakorlatilag végtelen értelmezése lehet, az két dologra enged következtetni. Az egyiket már elmondtam, a másik pedig az, hogy ha ez egy szimuláció, akkor a vezérlése tőlünk függ. Ám nem csak a vezérlése, hanem a dolgok meghatározása is, azaz a saját szabályaidat te hozod, a jelek értelmezése pedig nagymértékben függ az agyad fejlettségétől, a tájékozottsági szintedtől és persze a hiedelmeidtől, hogy ezeket a jeleket hogyan értelmezd magadnak. Lényeges megjegyeznem, hogy ebben a környezetben az igazság kérdése kettős szerepet vesz fel, mert egyrészről a látószög emelkedések után akár meg is változhat a polaritása, másrészről viszont ha tisztességtelenséget követsz el, a lelked mélyén akkor is tudod, hogy mi az igazság, az igazság tehát létezik. Ám ez nem egy darab információ, hanem az objektív és szubjektív igazságok rendszere, aminek figyelembe kell vennie az eltérő látószögeket, mert sokszor előfordulhat az, hogy egy vitás kérdésben mindkét félnek igaza van a saját látószögén és szemszögéből. Az tehát, hogy az én objektivitásra törekvő vizsgálatom igaz-e vagy sem, arra nehéz lenne válaszolni, ugyanis a hologramban minden lehet igaz, akkora a kapacitása, hogy elfér benne minden igazság, másrészről a megállapításaim erejét mutatja az, ha azt 'másik igazságnak' lehet tekinteni. Mivel nem vagyok vallásos, meg sem vagyok keresztelve és a spiritualitással történő találkozásomig teljesen elkerült engem ez a világ, magam határozhattam meg, milyen alapon építem fel a magam világlátását. Ha a világ egy hologram, a tudósok közül van, aki szimulációnak nevezi, adta magát az, hogy ez az informatikai világkép legyen azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel elkerülhető az eltérő világok legnagyobb kommunikációs problémája, hogy azonos fogalmak alatt a felek akár teljesen mást is érthetnek.
A két agyfélteke
Azt gondolom eddig amit leírtam, azt bármelyik tudós aláírhatná, ám egyszer eljön az a pillanat, amikor csak a spirituális világ hívei szemében leszek tudományos, ugyanis lassan elérkezünk olyan fogalmakhoz, mint például a tudatszint, aminek létezése tudományosan nincs bizonyítva. Annak ellenére, hogy ha egy tudós elszív egy füves cigit, mindjárt találkozhat is vele. Ott van még egy érdekesség, az álom, ami technikailag egy rendkívül mély meditáció, ahol a kiiktatott valóság-kontroll a csukott szemeid mellett megnyitja a harmadik szemedet, ezért látsz képeket olyan világokból, amik jeleit az agyad a rendelkezésére álló lehetőségekből értelmezi neked az általad ismert 3D-s környezetre. Elmondható tehát, hogy az a bizonyítékot, ami minden nap ott van a szemeid előtt te nem tekinted bizonyítéknak, mert annyira a hétköznapok része számodra, hogy észre se veszed a jelentőségét. Minden mögött tulajdonképp a két agyfélteke áll, ahol a racionális felel az objektív valóság vetítéséért, a másik agyfélteke pedig beköt téged a spirituális világba, ami olyan, mint az internet, ahol a tudatod a böngésző. Ám ez az adatforgalom benned zajlik érzések, érzetek, gondolatok, képek, megérzések, vágyak, álmok, célok, tervek, hiedelmek stb. formájában, a legtöbb embernél elég szűk sávszélességben, ezért élünk az objektív valóságban. Azon túl egy egészen más világ van, amit legegyszerűbben álomvilágoknak lehetne nevezni, ahol nem a tények és bizonyítékok az igazak, hanem az álmodó álma. A tudomány azért nem tudja ezt tartalmilag tanulmányozni, mert ez egy rendkívül szubjektív környezet, csak formailag tudja úgy, hogy műszereket csatlakoztat rád és méri az agyhullámokat. A tartalmi tanulmányozásához egy olyan emberre van szükség, mint én, aki ezt úgy volt képes elvégezni, hogy nem őrült bele abba, hogy a racionális elméje korlátainál jóval tágabbra nyitotta a másik agyféltekéjét. Ha ez egy holografikus videojáték, azaz egy szimuláció, akkor a vezérlése csakis az elmén át lehetséges, ami nem más, mint ennek a DNS felépítésű hardvernek a holografikus computere. Mivel a külvilágban élő embernek erre csak egy szava van, ami amúgy rengeteg eltérő dolgot takar, amik kívülről ugyanúgy néznek ki, ez a vezérlés tehát meditációban történik. Nem én találtam fel és fedeztem fel ezeket, ezeket csak a nulláról, egy teljesen új világértelmezésben fedeztem fel és találtam fel a modern korunk által a rendelkezésemre álló lehetőségekkel. Úgy, hogy egyénként meg kellett küzdenem a kollektív agyféltekével annak eltérő szintjein, amire egy teológus azt mondaná, hogy magam vagyok a Sátán, aki isten és az angyalok ellen indult harcba ahelyett, hogy magába fogadta volna az Urat. Ám a helyzet az, hogy ugyanazt mondani, amit a többiek, az nem igényel kutatómunkát.
Istenkutatás
Aki istent tudományos szemmel kutatja, az nem áll meg az első piros lámpánál. De elárulom, hogy a többinél se. Ezek a piros lámpák olyan tiltások, amiket a spirituális világ szakértői fogalmaznak meg, most nem részletezném, milyen okokból. Lényeg az, hogy megtiltsák az egyéni utat követő kezdőknek azt, hogy bizonyos dolgokat megtegyenek, ami arra utal, hogy ezek a dolgok akár kezdőként is megtehetők. Ez azért van, mert a hologramban te magad alkotod a saját szabályaidat és mivel kölcsönhatás van a külső és a belső világ között, ezek a szabályok nehogy olyan változásokat idézzenek elő a külvilágban, amik amúgy épp most zajlanak mindenki szeme előtt. Ám mivel a másik agyfélteke szubjektív, ami nélkülözi az objektivitást, nehéz eldönteni, ki mikor folyamodik önös érdekekhez. A tudat eltérő szintjein szerveződő kollektívák ezt a problémát úgy hidalták át, hogy szigorú hierarchiákba szerveződtek, amit az egyéni tudat világában diktatúráknak nevezünk. A dologban azonban van egy ellentmondás. Ha feltételezzük isten létezését, akkor az isteni akarat csak egy igazi demokráciában jelenhet meg, mert csak az képes megjeleníteni azt a komplexitást, ami egy ilyen szándékot jellemez. Ám a szellemi világok a harmadik dimenzió felfedezése óta arra törekszenek, hogy rámásolják saját szerveződésüket a fizikai világra, kihasználva a magasabb dimenziók ráhatását az alacsonyabbakra. Ez a terv azonban a Földön nem működik olyan könnyen, mert a Föld Hologram nem olyan, mint a többi. Felvetődik a kérdés, hogy miért. Amikor ezt a kérdést tanulmányoztam, arra jutottam, hogy ez egy zárt világ, amiben egy olyan anomália keletkezett, ahol több, eltérő dimenzió akadt össze a 3D frekvenciáin feltételezhetően egy olyan dimenzióhasadás következtében, aminek eredménye ez a mai sokszínű Föld. Ha itt eltérő dimenziók vannak jelen az ember nevű közös szabvány alatt, az magyarázatot adhat arra, miért van itt egyszerre három 'egyisten' is, egyben utat nyitva az istenkutatás új irányainak. Ugyanis amerre csak jártam a tudatommal, azt figyeltem meg, hogy 'isten' fogalma alatt mindenki mást ért, ami egy objektív szellemű kutatót nem ragaszt le egyiknél sem, pláne úgy, hogy ez a szó jelentésében erősen keveredik a teremtő és az úr fogalmaival is. Ha a teremtést holo installációként értelmezzük, akkor a teremtő mindjárt egy csomó szereplő lehet. Lehet teremtő az, aki telepíti a holografikus világot, lehet az aki az ötletet adta, lehet a programozó, lehet a finanszírozó, szóval ez a kérdés közel sem egyértelmű, pláne az eltérő vetítési rendszerek ismeretében. Az anomália tanulmányozásánál ugyanis rájöttem arra, hogy ezek az összeakadt dimenziók révén a holografikus valóság hol kivetülés, hol kivetítés. Mivel a hologramban nincsenek kompatibilitási problémák, ezek akár egymásba is vetülhetnek, a hologram rendkívüli rugalmassága pedig képes ezekből egy olyan működő rendszert létrehozni, mint a világunk. A kutatásaim során az egyetlen, ami osztatlan egyként viselkedik, az a hologram maga, amiből arra lehet következtetni, hogy ez eredetileg egy egyszemélyes játék, amibe azonban egyszerre több dimenzióforrás vetít. Így minden ilyen úgy értelmezi magát, mint 'az egy' és arra törekszik, hogy ezt a világban is érvényesítse. Az istenkutatás mellékágai között érdemes még itt beszámolni a kómás betegekről, akik vetítésében az általuk létrehozott tudat-töredékek számára a forrás, azaz isten maga a kómás beteg. A komplex probléma megoldására számos kísérlet történt már, aminek egyik látható jele a hitre épülő vallások, ám mivel ezek az intézményesített formák miatt eltorzultak az időben, vajmi kevés közük van az 'igazi' istenhez, a kutatás tehát más irányokban folytatódott. Kiderült ugyanis hogy az istenkutatás megegyezik az álomkutatással és a halálkutatással, amiket egy szóval akár ezotériának is nevezhetünk.
Ezotéria
Ennek a szónak a jelentése Belső Világ, aminek felfedezése egyenlő a másik agyfélteke tanulmányozásával. A tudomány ezt az agyféltekét csak kívül tudja vizsgálni műszerek segítésével, illetve egy fiatal tudományág, a pszichiátria és pszichológia által úgy, hogy igyekeznek törvényszerűségeket, kategóriákat felállítani egy alapvetően szubjektív környezetre. A kiindulópontjuk az, hogy a normális az az általunk ismert külvilág, benne a holografikus kalandjáték játék szintjén élő hétköznapi emberrel, azaz bárki, aki a másik agyféltekéjével foglalkozik, abnormálissá válik. Ezt bárki megerősítheti, akinek ismeretségi körében vannak ilyen emberek, akiket mindenki bolondoknak tart, mert már egy lépés a mélyebb tudatszintek felé megváltoztatja a dolgok fontosságát. A magam példáján át tudom mondani, hogy az első látószint emelkedés után, amiben a világ egy nagyobb összefüggésrendszere nyílik meg az ember előtt, mekkorát változik például a pénz fontossága, ami azonban a játék szinten az egyik fő játék-cél. Akik erre az útra lépnek, szükségük lesz a szerencsére is, mert ebben az anomáliában vannak olyan csoportok, akik megtanultak a zavarosban halászni és azonnal lecsapnak az ilyen ébredezőkre, elsősorban a beavatásaikra és az energiáikra vadászva. Mivel engem a gyerekkoromban ért pár súlyos fejsérülés (mint később kiderült azért, hogy az agyam elbírja a magasabb dimenziókat), bennem emberükre akadtak, amire szerintem mostanában kezdenek ők is rájönni. Lényeg itt most az, hogy aki erre az útra lép, találkozni fog tehát a spirituális bűnözőkkel és azokkal a hierarchiákkal, amik célja az emberi energiákban rejlő kitermelés lehetősége. Ahhoz, hogy utamon tovább tudjak lépni, meg kellett tanulnom az elmémmel harcolni, ám mivel akkorát mertem álmodni, amit senki sem mert ellopni, a spirituális hadviselés stratégiai szintjeire léptem. Mivel az igazi tudományos álláspontot képviseltem (nincs arra bizonyíték, hogy isten létezik, ám az ellenkezőjére sem), mindenhol úgy úszták meg a vereséget, hogy tevékenységemet istenkutatásként értelmezték, így felfelé viszonylag sima utam volt. Amikor elértem a mélytransz tartományt, amit elsőként a fizikai síkról én neveztem el így, bekapcsolódtam a problémák megoldásába, amit a valóságban gigantikus tudatrendezésnek neveznék. A rendezés elve röviden az, hogy mivel a 3D-ben a dolgok nem történhetnek egyszerre, szükség van tehát az időre, ami lehetővé teszi az események egymásutániságát, azaz az összeakadt dimenziók logikai rendezés útján történő oldását. Így nézve alapvetően két fő megállapítást tudok tenni. Az egyik az, hogy a síkokét az ezoterikus csoportokban rosszul oktatják, amivel az anomáliát erősítik. A másik pedig az, hogy a vallások fölött lévő szférák által kialakítani kívánt hierarchikus rendeződés ellentétes a tudatrendezéssel. Mivel a populizmus egyik célja az objektív valóság megsemmisítése, hamarosan egy olyan harc veszi kezdetét, ami bár meg akarja menteni az objektív valóságot, messze túlmutat azon. Amit fölfelé csináltam, már olyan sem történt az univerzumban előttem soha, de az onnan visszatérés sem, ezért csak tippelni tudok mi és hogyan fog megtörténni, mert magam sem vagyok a teljes bizonyosság állapotában. Ami amúgy az objektív valóság válasza a misztikumra.
Álomkutatás és halálkutatás
Az egyetlen különbség az álom és a halál között az, hogy az álom után visszatérsz a fizikai testedbe. Bizonyos hipnózis kísérletek is igazolták azt, hogy az objektív valóság csak illúzió, ám ezt a holografikus világképig senki sem tudta megmagyarázni. A saját kutatásaim szerint ez egy tudati hálózat, amiben minden ember egy-egy fizikai végpontja egy olyan szimulációs kalandjátéknak, amit láthatsz is, ha kinézel a szemeiden. A halál pillanatában a lélek nem kifelé, hanem befelé távozik. Ez a tudati hálózat a Föld Hologram része, ami nagyon úgy tűnik, hogy egy zárt rendszert alkot és menedzseli a leszületéseket. Technikailag egy magasabb dimenziós tudat ezen a tudati hálózaton sok tudat-töredékre oszlik, amik mindegyikéhez hozzárendelődik egy egyéni tudat, így jön létre a homo sapiens, azaz a földi ember a két agyféltekéjével. A fizikai test tulajdonképp egy DNS felépítésű hardver, aminek tetején a koponyádban található a vezérlőegység, egy holografikus computer, ami magyarázatot ad arra, hogyan is tárolódik az a rengeteg információ, amit az érzékszerveiden át tapasztalsz az életed során. A halálnak tehát csak az emberi szinten van értelme annak a veszteségnek a képében, ami az elhunyt karakterének kiválását jelenti a játék adott valóságában, ugyanis ettől a többi valóságban még tovább szerepelhet. A halálkutatási meditációimat akkor kezdtem, amikor egy frontális autóbalesetben részt vevő egyik autó hátsó ülésén ültem, majd feltűnt, hogy megváltozott utána a spirituális háttérsugárzás. Az is gyanús lett, hogy a balesetet mindkét autóban mindenki túlélte. Nehéz lenne a kutatás minden részletét pár mondatban vázolni, ám mindenképp figyelemreméltó, hogy ez a kutatás nagy egyezést mutatott az álomkutatással, aminek csak egy logikus magyarázata van, hogy ezen a frekvencián zajlik maga a játékvezérlés. Az álom eltérő fázisaiban eltérő dolgok történnek, kezdve a poszt-szuggesztív hipnózisnak nevezett jelenségtől a más pályákra történő utazásig. Alapvetően az álom egy kétirányú kommunikációs forma, egy olyan non-verbális kommunikáció, aminek nyelve maga a vizualizált történet. Ahhoz, hogy mások is kutathassák ezt a területet, elengedhetetlen ez az értelmezési környezet, amihez elég szikrát kapott most mindenki.
Az idő
A magasabb dimenziók hatása a 3D-ben az abban élők számára azért nehezen felfogható, mert olyan módon nyúlik az időhöz, ami ellentétes a valóság rendjével. A valóság rendje ugyanis az, hogy van egy fix múltunk, egy képlékeny jelenünk és egy ismeretlen jövőnk. A helyzet ezzel ellentétben az, hogy a múltunk nagyon is képlékeny, a jelen csak egy állapot, a jövő pedig rövid- és hosszabbtávú célok összessége. Ezek a célok eltérő forrásokból erednek, eltérő dimenziószintekről is érkeznek és úgy jelennek meg az idővonalon, ahogy az számukra ideális lenne. Nagy tétben mernék fogadni arra, hogy akik ezt olvassák, majdnem 100%-ban ezt csak egy valóságra értelmezik, ám ezt egy valóságra értelmezni komoly teljesítmény lenne, a hologram sem ezt teszi, hanem annyi párhuzamos valóságot nyit, amennyivel képes megjeleníteni a sokszor nagyon is eltérő szándékokat. Az idő tanulmányozása nagyon érdekes volt, mert a belső csatornáimon sem nagyon jutottam információkhoz róla, ugyanis a mélyebb tudatszint elég messze van a 3D-től. Egyszer volt egy érdekes ezzel kapcsolatos epizód, amikor a szellemi síkokról megkérdezték tőlem, hogy mi az idő definíciója és nagyjából 20 másodpercem volt a válaszra. Definíciók felállításában addig sem voltam rossz, de a 20-ból 10-ig csak meredtem magam elé, aztán amikor később megnéztem a wikipédián, majdnem szó szerint azt olvastam, amit én is válaszoltam. Az idő az események egymásutániságát teszi lehetővé a harmadik dimenzióban. Fel kell arra készülni, hogy ezen a kutatási területen sokszor inverz módon kell mindenre nézni, ugyanis a magasabb dimenziós időgondolkodás nem a múlt felől halad a jövő felé, hanem pont fordítva. Lenn majd lesznek linkek, biztos vagyok abban, hogy sok idő telik el, mire majd tudományos körökben elkezdik érteni a publikációimat, de ez akkor is egy egyedülálló forrásmunka, még ha a mában meglehetősen groteszknek hatnak egyes gondolataim. Akkor is egyedülálló forrásmunka, ha én magam nem vagyok tudós a szó klasszikus értelmében, mert úgy ezeknek a kutatásoknak a közelébe se jutottam volna. Az időről aztán elkezdtek szállingózni az információk. Az első kép az volt róla, hogy egyfajta tér dimenzió, ami nem egyenes vonalban jelent meg, hanem hullámformában, ahogy az oszcillátor jeleníti meg a hullámokat. Ez egybevág a reinkarnációval és egyben magyarázatot ad annak természetére attól függetlenül, hogy a lélekvándorlás kifejezés teljesen téves és félrevezető, mert nem a lélek vándorol, hanem a tudat, ami képes egyénekhez is kötődni. Az idő ráadásul a másik agyféltekén erős kapcsolatban áll a mágiával, ami a másik agyféltekén ugyanolyan közös nyelvnek számít, mint ezen a matematika. A mágikus gondolkodás ugyanis csak kijelöli a szándék célját, ami elfoglal egy pozíciót az idővonalon és ez a pozíció képes a múlt felé hatva maga felé húzni az elemeket. Feltette már a kérdést valaki, hogy az univerzum miért 13.8 milliárd éves? Azért, mert a holo installáció, vagy teremtés pillanatától ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az események elérjék a szándék szerinti állapotot. Lehetett volna hatszor ennyi, de hatszor kevesebb is. Az idővonal csak számunkra ennyire merev és statikus, mert mi csak az egyik variációban élünk. Sok elméleti kérdés, mint például a pillangó hatás teljesen értelmetlen, hiszen ha visszamész a múltba és megváltoztatod azt, csak létrehozol egy variációt, vagy többet, a hologram Mandelbrot tárkapacitása simán elbírja.
Két világ
Az anomália egyik következményét nem lesz könnyű egyszerűen vázolni. A lényege az, hogy a vetülés és a vetítés különbözősége okozott egy hatalmas félreértést, amit csak az tudott a megfelelő mederbe terelni, aki elsőként megértette és nem fordította a saját hasznára. A félreértés lényege az, most az egyszerűség okán használom a két világ kifejezést, hogy itt két fizikai és két spirituális világ van, amit mindkét zónában egynek hisznek. Ennek esett áldozatául sok tudat-töredék, ugyanis a hologramban amit hiszel, neked az van és ha az emberek azt hiszik, hogy a halál után a lélek (amit tévesen az egyénhez kötnek) kifelé távozik egy körülöttünk lévő láthatatlan spirituális világba, akkor a hologram létrehozza ezt a külső spirituális világot, így keletkeznek amúgy a szellemek. Maga a probléma nem új, már az ősemberek is isteneket hittek a villámlás mögött, aztán erre olyan intézményesített hitek jelentek meg, mint a vallások és ebbe keveredtek bele a harmadik dimenzióba érkező magasabb dimenziós lények, akik ott találták magukat a sok hit-teremtett program-isten között. Az ok a valóság rendkívüli ereje, emiatt belső nézetben teljesen érthető az, hogy az emberek minden belső dolgot kívül hisznek, ám ezzel meg is teremtették ezt a külső spirituális világot. Cserébe ugyanez a félreértés benn is megtörténik, hiszen amikor alszol és közben álmodsz, az agyad az általad ismert világot vetíti az álomba, ahol fel sem merül, hogy ez a világ kívül létezik. Amikor bizonyíték- és adatgyűjtés során pár ezoterikus csoportban megjelentem, felfigyeltem arra, hogyan tanítják a síkokat, amiből azt a következtetést vontam később le, hogy ezt a problémát a szakma, így a felettünk lévő lények sem értik. Biztosan vannak olyan lények és emberek, akik valamire ebből rájöhettek, ám mivel itt mindenki mindent kívül lát, az ebből fakadó előnyöket is kívül érvényesítik. Persze, amikor visszatérek a játékba, én is ezt fogom tenni, ám előtte mindenképp rendezem a kereteket, ami azt jelenti, hogy a de facto helyzet de iure állapotba lép. Itt tulajdonképp nem történik más, mintha azzal a feladattal szembesülnék, hogy helyre kell állítani egy olyan holografikus videojátékot, ahol az eredeti fejlesztők nem számítottak arra, hogy az egyszemélyesre tervezett játékba több szereplő kerül, arra meg pláne nem, hogy a játék fogja képzeni egy dimenzionális anomália környezetét. Ha valaki a szimuláció elmélet hívei közül felvetné azt a kérdést, hogyan kerülhetett az élet egy ilyen környezetbe, közvetett bizonyítékot kap az anomáliára.
Mágia
Az objektív valóság hite kiváló védelem is egyben a mágiával szemben, ami nem más, mint szándékok érvényesítése a világban. A mágia tulajdonképpen az elme interakciója a hologrammal akkor is, ha valaki a múltban mások által kidolgozott mágikus technikákat használ. Mivel amit hiszel, a hologramban neked az van, aki nem hisz a mágiában, az is egy hit, csak ellentétes töltésű. Ez által létrejött egy univerzum szinten is egyedülálló érték, ahol nincsenek sem élő istenek, sem varázslók, ez által lehetővé vált a tudományos-technológiai fejlődés. Hogy ez szétvált a vallástól, ez a különlegesség benne, egy példával illusztrálom, hogy miért. Mi annyira az extrém elkülönültségben élünk, hogy a másik emberben nem egy 'másik te' képe érvényesül, hanem egy tőled független, autonóm lény. Ha nem élnénk ilyen elkülönültségben, soha nem találták volna fel a mobiltelefont, aminek őse tulajdonképp a rádió. A távíró és a rádió feltalálásának célja az volt, hogy lehetővé váljon a távolsági kommunikáció, aminek fejlődése elhozta azokat a berendezéseket is, amikkel észlelhetnénk az idegenek rádiójeleit, amivel az a probléma, hogy ők nem használnak rádiójeleket. Azért nem, mert ők a holografikus szinten kommunikálnak, ami felé a kvantumfizika is elindult ilyen kommunikációs technológia kifejlesztésének igényével, ahol nincs szükség adótornyokra a távolságtól független kommunikációhoz. Csakhogy az idegenek ezt nem műszerekkel intézik, hanem vannak erre beavatott 'szakemberek', akik gondolatkommunikálnak más ilyen szakemberekkel. A Földön is vannak ilyen emberek, telepatáknak hívják őket és tevékenységüket a hétköznapi ember mindenképp mágiának látja. A teleportáció, a telekinézis mind a hologram gyakorlati alkalmazása az elme által, aminek a valóságban élők azért nem örülnek, mert ezek olyan hatalmat adnak az ilyen emberek kezébe, amire egy átlagember nem képes. Ezen a szinten sajnos azt kel mondanom, hogy nem is baj, ha az átlagember ilyesmikre nem képes, mert a majmok mindenből azonnal fegyvert készítenek, ami érthetetlen egy kollektíva szemében, akik a másik emberben önmagukat látják. A kollektíva válasza erre a szigorú vallási hierarchia, amivel megakadályozhatják a belső káoszt, ám szembe találkozva más fajokkal, akik más hierarchiákban élnek, itt is felmerült a fegyverek kérdése, ám mivel ők más tudatszinteken élnek, a szándékérvényesítés más formái is rendelkezésükre állnak. A mágia tehát az ő hazai pályájuk, amivel itt a Földön is békésnek lehet álcázni bármilyen agresszív szándékot. Személyes véleményem az, hogy ez a mágia nélküli valóság nem is olyan rossz dolog és meg kellene azt védeni a populizmusnak nevezett idegen beavatkozástól, akik le akarják rombolni ezt az objektív valóságot, valamint a mágiát a színfalak mögött keményen használó üzleti szférától, persze ha nem akartok gondolatok formájában megjelenő kéretlen reklámokat hallgatni a fejetekben.
Az emberiség tudatszint váltása
Hivatalosan ilyesmi nem létezik, mert hivatalosan tudatszint sem létezik, ám ettől még bekövetkezik. Ez óhatatlanul megnyitja az emberek elméjét, ám akik ezt levezénylik, a közelében sincsenek az ehhez szükséges szakértelemnek, ennek híján csak egy megoldásuk van, a szigorú globális vallási diktatúra az orwelli gondolatrendőrséggel. Az, hogy ezt az emberekre bízzák, fel sem merül, mert ezekben a hierarchiákban aki alul van, még kérdezni sincs joga. Most nem kezdenék részletekbe, hogy ezekben a mennyeinek nevezett világokban még egy utazáshoz is engedély kell (pont, mint Észak-Koreában), az általános boldogságindex jóval alatta van még a mai Földnek is. Az emberek közel sincsenek tudatában annak, milyen események kezdetén vagyunk. Szerencsére én jóval ezelőtt megláttam a problémát és érzékeltem a bajt, amit nem csak a vad emberiség jelent a galaxisra, hanem azok is ránk. A tömegmegszállás már olyan szintre jutott, hogy sok politikus, illetve gazdasági kulcsszereplő már nem is földi ember, nem véletlenül távolodunk az erős középrétegekre épülő általános jóléttől, hiszen a demokráciát ők nem ismerik, amolyan ókori-középkori hangulatot tekintenek modernnek. Ám mielőtt bármit is tehettem volna, meg kellett oldanom azt, hogyan maradhatnak nagy tömegek a valóságban a tudatszint váltás alatt, hiszen ha mindenki meditálna, összeomlana a globális ellátórendszer és eltűnne a sarki boltokból a kaja. Ezt úgy kellett lemenedzselnem, hogy láttam, ahogy a megszállásos beavatkozás egyre mélyebbre hatol a társadalmainkban és tudtam, hogy nem állhatok ki az emberek elé, mert kiröhögnének, azaz egyedül kell felvennem a harcot az ellenfél hazai pályáján. Ehhez azonban istenné kell válnom, bármit jelentsen is ez, ugyanis az idegenek hite az élő istenekre épül, mint amilyen itt volt az ókorban, vagy a nagyurak a középkorban. Nem tudom mi és hogyan fog történni, mert az ellenfél képes a gondolatok olvasására, ám alá van rendelve annak a spirituális csúcstechnológiának, amit kifejlesztettem. A kutatásból a helyzet megismerése lett, a helyzet megismeréséből pedig egy válságterv született, ezt az egészet több, mint 20 év alatt, igen megfeszített tempóban meditáltam le. Hogy ez most sok vagy kevés, mindenki döntse el maga. Ám az idegenek időléptékében ez csak egy pillanat.